Örök igazság, tudom és még el is csépelt! De szívesen megosztom veled, hogy tapasztaltam meg ezt a saját bőrömön. A covid alatt annyira megsértődtem a világra, hogy még egy búcsú posztot is kiraktam, hogy kész, vége, soha többet nem találkozunk, lehúzom a redőnyt.
Valahogy annyira kilátástalannak éreztem az egész helyzetet, hogy el sem tudtam képzelni, hogy ez visszafordulhat. Másfél év munka nélkül. Másfél év! Gondolj csak bele milyen hosszú idő ez.
Aztán valami mocorgás kezdődött el a piacon, legalábbis az én ügyfeleim között. Én jellemzően 20-200 fős cégeknek dolgozok, akik közül sokan az ingatlan szektorban, IT iparágban mozognak.
El nem tudom mondani milyen jó érzés volt újra rendezvényt szervezni! Én mondom, olyan ez, mint a biciklizés, ki lehet jönni a gyakorlatból, de elfelejteni nem tudod. Azóta újra beleszerettem a szakmámba, az ügyfeleimbe és nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert a 80 %-uk meg is maradt! Sőt, akik munkahelyet váltottak és tudtak, vittek magukkal, szóval a az ügyfeleim száma szerencsére nem csökkent.
Persze nem véletlen, mindig kiemelt figyelemmel és törődéssel fordultunk hozzájuk és a maximumot nyújtottuk. Ennek ellenére fantasztikus volt érezni a ragaszkodást, a lojalitást és hogy mennyire várták, hogy végre újra együtt dolgozzunk, szervezzünk, megvalósítsunk.
Nagyon sokan újult erővel fogtak neki a munkának és mindenki tele van tervekkel! Hatalmas tanulság volt ez mindenkinek azt hiszem… nem állhatunk egy lábon! Mindig kell, hogy legyen B terv, ahova nyúlunk. Mi is dolgozunk két ilyen projekten is, amit hamarosan elárulunk, de addig is kövessetek minket, bátorítsatok, mert nagyon jól esik! Értetek csináljuk!
Üdv:
Pirkó&Sziszi&Viki